Nehéz helyzetben a fénymérő I. rész

Jártál már úgy, hogy látszólag mindent jól állítottál be a fényképezőgépeden, mégsem voltál elégedett az eredménnyel? Valószínűleg veled is előfordult, hogy ugyanazon környezetben, hasonló fényviszonyok mellett egyik kép jó lett, a másik pedig nem. Készítettél egy felvételt ami remekül sikerült, majd a következő expozíciót már a kukagombnak kellett eltűntetnie a szemed elől.
Változatlan beállításokkal fényképezve egyszer áldod az automatikát, aztán egy kicsit másként komponálva a képet máris szidni kezded, hogy miért nem képes most is megfelelően exponálni.

Vajon mitől van az, hogy bizonyos esetekben túlságosan világos (túlexponált), máskor pedig sötét (alulexponált) lesz a felvétel, miközben a megvilágítás nem változik?

Nem árulok el nagy titkot azzal, ha megnevezem a bűnöst, hiszen logikus, hogy a felvétel optimális világosságáért a fénymérő felel. Ez a segédeszköz teszi lehetővé, hogy az esetek döntő többségében helyesen exponált fotókat készíthetsz.
De miért fordul elő, hogy téved? Nézzük meg! Készítettem egy kis útmutatót, hogy eligazodj...

Az első képen egy színes, világos és sötét részeket egyaránt tartalmazó témáról készült fotót láthatsz, olyat, mint amilyen a hétköznapi helyzetekben javarészt. A felvételt a Picasa-val mutatom be, így a képeken láthatod az expozíciós értékeket (jobbra), valamint a hisztogramot is (balra).

Szóval a legtöbb esetben a fotókon viszonylag széles tónusterjedelem szerepel (ahogy a példában azt a hisztogram is mutatja). Ezekben az szituációkban a fényképezőgép fénymérője megbízhatóan teszi a dolgát, és a fény erejétől függően segít nekünk az expozíció értékeinek beállításában. Én a fényképezőgépen f/8-as rekeszt állítottam be (az összehasonlíthatóság miatt mindvégig ez is maradt), és a viszonylag kevés fénynek köszönhetően a záridőt 1/5-re állította a fénymérő automatika, aminek eredményeképpen optimális expozíció született. Azaz a kép azt és úgy tükrözi vissza ami a valóságban is látható volt.(Természetesen állványról fotóztam, hiszen ilyen zársebesség mellett máskülönben bemozdult volna.)

Tehát amíg olyan helyzetekben fotózol, ahol relatíve sok árnyalat található addig minden oké.

A probléma akkor kezdődik, amikor vagy a világos, vagy a sötét részletek túlsúlyba kerülnek.  Márpedig azért ilyen is akad. Annak érdekében, hogy ezt te is megtapasztalhasd, próbáld ki!

Fényképezz le egy fehér papírlapot! Én is megtettem, és most láthatod is az eredményét.

A térkép helyére egy fehér lapot tettem és bizony, a fénymérő most jól megzavarodott. Ennek köszönhetően a fehér papír helyett szürkeség jelent meg a felvételen. (a jobb érzékeltetés miatt egy fehér borítékot is tettem a bal alsó sarokba) Sajnos ez a kép jelentősen alulexponált lett, annak ellenére, hogy a fényviszonyok és az általam beállított értékek nem változtak.
Nézzük mi történik akkor, ha a fehér lapra egy fekete tárgyat teszünk, jelen esetben az objektívsapkát. Az eredmény:
fehér lap - fénymérő
2 : 0
A kép továbbra is pocsék, túl sötét lett, köszönhető annak, hogy a fénymérő automatika 1/15 záridőt állított be szemben az első felvételkori 1/5-höz képest - pedig a megvilágítás időközben nem változott. Egyébként megjegyzem, hogy hasonló szituban találhatjátok magatokat akkor, ha vízparton, vagy hófedte környezetben szeretnétek portrét készíteni. Ugyanis, a nagy környezetei fények miatt az arc gyakran lesz alulexponált, ahogy most a kupak.

Mit lehet tenni ilyen esetekben? Hozzá kell szokni az alulexponált képek látványához? :)
Nem! Csupán a fénymérőnek kell segíteni abban például, hogy hol mérjen fényt.

Eddig a legtöbbször alkalmazott mátrix üzemmódban volt a gép, most azonban át kell állítani spotra, így csak az általunk fontosnak ítélt területen (most az objektívsapkán - más esetben pl. az arcon) mér fényt az automatika. Ennek révén máris helyesen exponálhatunk.

Na jó, de van egy bökkenő! A téma ugyanis nem mindig középen van, sőt többször esett már róla szó, hogy ne is legyen középen... de erről majd máskor egy másik írásban.
Sőt, az is lehet, hogy mozog az az elvetemült, mindent elkövetve, hogy megkeserítse a hobbifotós életét.

Ha a téma oldalra kerül, akkor megint sötét lesz a felvétel :( ennyit a szpotról... Van megoldás erre is!

Ebben a helyzetben kell alkalmazni az expozíció korrekciót (vagy más néven kompenzációt), amit egy kis piktogram jelöl a masinádon.  Vagyis vissza kell állítani a mátrix fénymérést, és az exp.korr értékét kell változtatni.

A mi esetünkben (miután sötét lett a fotó) pozitív irányba (+) kell módosítani a korrekción, azaz relatív túlexponálni a képet. Ekkor lesznek helyesen beállítva a szükséges értékek.

A korrekció mértéke mindig attól függ, hogy a túl világos részletek mekkora területet foglalnak el. Általában 2/3 - 1 Fé értéknyi elegendő, mivel azonban a mostani példában a kupak mérete elég kicsi, így több mint 1,5 értéknyi korrekcióra volt szükség. A szemfülesek észrevehetik azt is, hogy a beavatkozás következtében ismét 1/5 lett a záridő.

Ha most elővesszük a kiindulásul szolgáló borítékos verziót, és az expozíció korrekciót alkalmazva fényképezünk, akkor már megfelelő eredményt kapunk, vagyis kellően világos lesz a felvétel.

Amikor tehát havas tájon fotózol gondolj erre!

Játszottam egy kicsit a fehér és fekete felületek arányával is.
A fotókat most ismét exp. korrekció nélkül készítettem. Amennyiben a kép csupán kis részén szerepel a sötét lap, úgy a felvétel továbbra is alulexponált, de ahogy növeltem a fekete felület nagyságát, úgy csökkent az alulexponáltság is.
Egészen addig, amíg a kép kb. fele fehér a másik fele pedig fekete nem volt. Ekkor ugyanis beállt a rend, azaz a fotó világossága ismét megfelelő lett.

Mire is volt jó ez a játék?

Ha legközelebb belenézel a fényképezőgéped keresőjébe és azt tapasztalod, hogy túlnyomó részt világos képrészletek töltik ki, akkor csak az automatikára hagyatkozva nagy az esélye, hogy alulexponált lesz a fotód, és mehet a kukába, vagy jöhet a képszerkesztő programokkal való zsonglőrködés.
De ezentúl Te már tudni fogod, hogy egy kis korrekcióval könnyedén orvosolható a dolog, még az exponálás előtt. Ez az aprócska kísérlet ismét rávilágított arra is, hogy hiába a modern fényképezőgép, ha nincs aki kezelje, akkor...

A folytatásban bemutatom majd, hogy mi van akkor, ha a háttér nem fehér, hanem fekete, vagy éppen szürke.